1940-1942
Még nem túl gyakoriak a súlyos támadások és azok is elsősorban Észak- és Nyugat-Németország nagyvárosaira összpontosultak.
1943-tól kezdődően a bombázások drámai módon fokozódtak és kisebb városokat is érintettek.
1940. január 12., Westerland/Sylt
1940. május 12., Hamm
1940. május 16., Münster
1940. június 20./21., Bielefeld
1940. július 20./21., Wismar, Paderborn
1941. december 29., Krefeld
1942. január 11., Wilhelmshaven
1942. január 29., Münster
1942. április 23.-27., Rostock
1942. június 7., Emden
1942. június 23., Emden
1942. augusztus 10., Osnabrück
1942. augusztus 12./13., Mainz
1942. szeptember 3., Karlsruhe
1942-ben a bombatámadások még főképpen katonai célpontok ellen irányultak.
A polgári lakosság 6800 halálos áldozata ebben az időszakban még eléggé alacsonynak tekinthető.
Mainz
1943
1943. január 27., Wilhelmshaven
1943. február 12., Wilhelmshaven
1943. február 19./20., Wilhelmshaven
1943. április 21., Stettin
1943. június 15., Oberhausen
1943. június 22., Krefeld
1943. június 23., Mülheim
1943. június 23., Oberhausen
1943. június 25., Elberfeld
1943. július 30., Saarbrücken
1943. július 31., Remscheid
1943. augusztus 17., Regensburg
1943. augusztus 18., Peenemünde
1943. augusztus 23., Leverkusen
1943. augusztus 31., Mönchen-Gladbach
1943. október 2., Hagen
1943. október 9., Danzig
1943. október 9., Anklam
1943. október 10., Münster
1943. október 21., Lipcse
1943. november 3., Wilhelmshaven
1943. december 4., Lipcse
Az 1943. év támadásai az előző esztendőhöz képest intenzívebben irányultak a polgári lakosság elpusztítására. 100 000 halottal ezen év áldozatszáma tizennégyszer magasabb az előző évinél.
Peenemünde
1944
1944. január 6., Stettin
1944. január 11., Halberstadt
1944. január 11., Braunschweig
1944. január 15., Braunschweig
1944. február 20., Braunschweig
1944. február 20., Lipcse
1944. február 26., Augsburg
1944. április 14., Augsburg
1944. április 18., Cuxhaven
1944. április 28., Friedrichshafen
1944. május 8., Braunschweig
1944. augusztus 13., Braunschweig
1944. augusztus 13., Rüsselsheim
1944. augusztus 14., Kaiserslautern
1944. augusztus 27., Königsberg
1944. augusztus 30., Emden
1944. augusztus 30., Stettin
1944. augusztus 30., Königsberg
1944. szeptember 13., Osnabrück
1944. október 5./6., Saarbrücken
1944. október 6., Stralsund
1944. október 15., Braunschweig
1944. október 16., Wilhelmshaven
1944. október 18., Bonn
1944. október 19., Mainz
1944. november 6., Koblenz
1944. november 9., Wanne-Eickel
1944. november 16., Düren
1944. november 18., Münster
1944. november 19., Wanne-Eickel
1944. november 22., Aschaffenburg
1944. november 27., Freiburg
1944. december 3., Hagen
1944. december 4., Karlsruhe
1944. december 6., Soest
1944. december 7., Gießen
1944. december 16., Ludwigshafen
1944. december 17., Ulm
Braunschweig, gyermekek holttestei
1945
Még akkor is, amikor már belátható volt a háború vége, a német városok elpusztítása több százezer civil áldozattal tovább folytatódott.
1945. január 7., Hanau
1945. január 17., Paderborn
1945. február 3., Wiesbaden
1945. február 5., Bonn
1945. február 5., Regensburg
1945. február 14./15., Chemnitz
1945. február 16./19., Wesel
1945. február 16., Regensburg
1945. február 22., Worms
1945. február 22., Hildesheim
1945. február 23., Schwäbisch Hall
1945. március 4., Ulm
1945. március 5., Chemnitz
1945. március 7., Dessau
1945. március 10., Scholven-Buer
1945. március 22., Hildesheim
1945. március 25., Münster
1945. március 25., Osnabrück
1945. március 30., Wilhelmshaven
1945. április 7., Dessau
1944. április 7., Nordhausen
1945. április 8., Halberstadt
1945. április 10., Plauen
1945. április 14., Potsdam
1945. április 25., Wangerooge
1945. április 25., Berchtesgaden
Még a háború utolsó három és fél hónapjában is, amikor katonailag gyakorlatilag minden eldőlt, a német városokban - vagy ami azokból még megmaradt - több mint 130 000 embert öltek meg bombatámadás vagy alacsonyan repülő gépek géppuskatüze által.
Worms
Az angol-amerikai légiterror összesen 161 német várost és 850 kisebb helységet érintett.
A Németország felé indított több mint 1,4 millió bevetés többsége első sorban nem katonai vagy ipari célpontok, hanem a polgári lakosság ellen irányult.
Az eddig felsorolt városok mellett azokat is meg kell említeni, ahol a lakásállomány több mint 50 százaléka megsemmisült:
Friedrichshafen
Pirmasens
Prenzlau
Offenbach
Bad Kreuznach
Siegen
Rheine
Bocholt
Hagen
Frankfurt an der Oder
Donauwörth
Több között olyan városok szenvedtek súlyos károkat, mint Neumünster
Offenburg
Reutlingen
Starubing
Fulda
Wetzlar
Ingolstadt
Neuss
Oberhausen
Minden
stb.
Ne feledkezzünk meg a sok kicsi településről sem, mint például az Eifel-falvak, melyek különösen sokat szenvedtek.
Németország szinte minden nagyobb és közepes városa hosszú történelmi múltra tekinthetett vissza, egészen a középkorig.
A belvárosok történelmi városmagjai román, gót, barokk és klasszicista stílusban épült templomokkal és műemlékekkel dicsekedhettek.
Németország külső képét kőből, fából és palából álló egyedülálló óvárosai jellemezték.
A történelem e pótolhatatlan történelmi tanúit egészen az utolsó háborús napokig darabról darabra módszeresen elpusztították.
Ennek következményeképpen jöttek létre a romokon a mai jellegtelen német városok - mindegyik ugyanazon séma szerint, gyorsan, csúnyán az ötvenes évek építészeti stílusában.