Kelet-Brandenburg | Német sorstragédia

Kelet-Brandenburg – ostbrandenburg térkép

Kelet-Brandenburgból 598 000 embernek kellett elmenekülnie, akik közül ennek során 174 000 vesztette életét.

Ebben a tartományban egykoron 657 000 német élt.

Fontosabb városok:

Bomst, Fahlenwerder, Crossen, Guben, Königsberg/Nm., Landsberg a.d. Warthe, Meseritz, Reppen, Schwerin a.d. Warthe, Schwiebus, Soldin, Sommerfeld, Sorau/NL., Zielenzig és Züllichau

Kelet-Brandenburg dióhéjban

Kelet-Brandenburg tartomány területe majdnem akkora, mint Észak-Írországé.

1938-ban Kelet-Brandenburg tartomány is kismértékű módosításon esett át:

A Meseritz körüli területet leválasztották Posenről és Nyugat-Poroszországról és Kelet-Brandenburghoz csatolták.

Másrészt Kelet-Brandenburg egy kis része Driesen körül, Arnswalde és Friedeberg járások Pomerániához kerültek.

1945 után Kelet-Brandenburgot északról déli irányba gyakorlatilag két részre szakították.

A tartomány közepén folyó Odera és Neisse képezi a második világháború vége óta az új lengyel-német határt.

Guben

Kelet-Brandenburg története

2. évszázadig
Germán törzsek betelepülése a majdani Brandenburg őrgrófság területére.

1157
Medve Albrecht és Magdeburg érseke uralmukat kiterjesztették az Oderáig és tovább, egészen Neumarkig.

1375
IV. Károly az Elbától nyugatra eső részt Altmarkra (Régi Őrgrófság), az Elba és az Odera közötti részt Mittelmarkra (Középső Őrgrófság) és az Oderától keletre fekvő részt Neumarkra (Új Őrgrófság) osztotta fel.

1402
A Német Lovagrend átveszi Neumarkot.

1454
II. Frigyes brandenburgi választófejedelem Neumarkot a Német Lovagrendtől saját fennhatósága alá vonja.

1626
Brandenburg a harmincéves háború fő színhelyévé válik.

1938
A tartományt átszervezik, Arnswalde és Friedberg Pomerániához kerül, cserébe megkapja Schwerin és Meseritz járásokat.

1945
Több mint 400 000 német menekülése és elűzése kelet-brandenburgi hazájából.

Menekülés és elűzetés

1945-ben Kelet-Brandenburg 600 000 lakosának közel egyharmadát ölték meg a Vörös Hadsereg katonai támadásai és a megszállási időszak atrocitásai során.

A kelet-brandenburgi terület polgári lakossága százalékos arányban a legnagyobb veszteséget szenvedte el Németország többi térségéhez viszonyítva.

Kelet-Brandenburgban számos keletről jövő menekültáradat egyesült egyetlen hatalmas folyammá. A városok tele voltak menekültekkel és a szerencsétlenek tömege nem apadt. Sokan alultápláltság, kimerültség vagy járványok következtében vesztették életüket. A halottakat templomokban zsúfolták össze, mivel a temetések nem tudtak lépést tartani az áldozatok növekvő számával.

Férfiak és nők ezreit hurcolták keletre és ítélték kényszermunkára.

Azoknak is, akik az országban maradtak, fontos területeken kényszermunkát kellett végezniük.

A földet, az üzemeket és a házakat kisajátították és lengyel telepeseknek adták át.

A megmaradt német lakosságot 1947-ig maradéktalanul elűzték.

174 000 halott

Kelet-Brandenburg
jelentős személyiségei