Bevezető
Németország a második világháború folyamán rettenetes veszteségeket szenvedett úgy emberéletben, mint területekben.
A háború alatt és az azt követő időszakban messze több német civil vesztette életét, mint katona harci bevetés közben. A háború német áldozatainak száma összesen 15,8 millió. Ebből a harci cselekmények közepette elesett katonák és eltűntek száma 4,3 millió (27%), a menekülés közben, bombazáporban, fogságban elpusztult polgári személyek száma 11,5 millió (73%).
Ez azt jelenti, hogy a német áldozatok háromnegyede polgári személy volt. Tehát a hadifoglyokat leszámítva elsősorban öregek, asszonyok és gyermekek.
A legtöbb áldozat nem a háború folyamán vesztette életét, hanem a háborús cselekmények befejeztével az elűzetés során, erőltetett menetekben és transzportokban, fogságban vagy a szövetséges megszállás alatt szenvedett éhhalált, fagyott meg vagy halt erőszakos halált.
Összesen 15,8 millió halott, ebből 4,3 millió katona, 11,5 millió civil
Németország területi szempontból is óriási veszteséget szenvedett. Olyan ősi német területek kerültek idegen megszállás alá, mint például Kelet-Poroszország, Nyugat-Poroszország, Posen, Danzig, Kelet-Brandenburg, Pomeránia, Szilézia.
Ezekről a területekről közel 11 millió németet űztek el otthonából! (Ehhez hozzá kell számítani még 2,5 millió népi németet, akiket Európa keleti országaiból telepítettek ki.)
Az alábbi térkép Németország háború utáni felosztását ábrázolja. Jól látható a három nyugati hatalom valamint a szovjetek és a lengyelek megszállta zóna illetve az elveszett keleti területek.
A honlap Wolfhard Welzel 2008-ban kiadott Ein deutsches Trauerspiel c. műve alapján készült a tübingeni Grabert-Verlag önzetlen hozzájárulásával és engedélyével.
A háború alatt és az azt követő időszakban messze több német civil vesztette életét, mint katona harci bevetés közben. A háború német áldozatainak száma összesen 15,8 millió. Ebből a harci cselekmények közepette elesett katonák és eltűntek száma 4,3 millió (27%), a menekülés közben, bombazáporban, fogságban elpusztult polgári személyek száma 11,5 millió (73%).
Ez azt jelenti, hogy a német áldozatok háromnegyede polgári személy volt. Tehát a hadifoglyokat leszámítva elsősorban öregek, asszonyok és gyermekek.
A legtöbb áldozat nem a háború folyamán vesztette életét, hanem a háborús cselekmények befejeztével az elűzetés során, erőltetett menetekben és transzportokban, fogságban vagy a szövetséges megszállás alatt szenvedett éhhalált, fagyott meg vagy halt erőszakos halált.
Összesen 15,8 millió halott, ebből 4,3 millió katona, 11,5 millió civil
Németország területi szempontból is óriási veszteséget szenvedett. Olyan ősi német területek kerültek idegen megszállás alá, mint például Kelet-Poroszország, Nyugat-Poroszország, Posen, Danzig, Kelet-Brandenburg, Pomeránia, Szilézia.
Ezekről a területekről közel 11 millió németet űztek el otthonából! (Ehhez hozzá kell számítani még 2,5 millió népi németet, akiket Európa keleti országaiból telepítettek ki.)
Az alábbi térkép Németország háború utáni felosztását ábrázolja. Jól látható a három nyugati hatalom valamint a szovjetek és a lengyelek megszállta zóna illetve az elveszett keleti területek.
A honlap Wolfhard Welzel 2008-ban kiadott Ein deutsches Trauerspiel c. műve alapján készült a tübingeni Grabert-Verlag önzetlen hozzájárulásával és engedélyével.