Nürnberg a birodalmi pártnapok városa volt, ezért szétrombolása a szövetségesek számára fontos pszichológiai jelentőséggel bírt.
Emellett Nürnberg térségében jelentős ipari üzemek is elhelyezkedtek. Azonban a támadások célja, melyekre az alábbi időpontokban került sor, legfőképpen a régi császárváros volt a várral és középkori házaival egyetemben:
1942. augusztus 29.
1943. február 26.
1943. március 9.
1943. augusztus 28.
1944. március 30./31.
1944. október 3.
1945. január 2.
1945. február 20.
1945. március 16.
1945. április 5.
A nürnbergi óváros középkorból megmaradt szűk kacskaringós utcácskáival és öreg favázas házaival taplóként égett és szinte teljesen megsemmisült.
A 40 protestáns templomból 30 vált romhalmazzá.
Albrecht Dürer jellegzetes háza is a lángok martalékává lett.
Az 1944. március 30./31-i, 795 repülőgéppel és 2500 t bombával végrehajtott, támadás különösen súlyos volt.
Összesen 61 000 otthon, a város lakásállományának kereken 50 százaléka, pusztult el.
Számos történelmileg jelentős épület és értékes kultúrkincs veszett el mindörökre.
Amerikai légiakna
Az 1944. október 3-án bekövetkező légicsapás a történelmi óváros legrégebbi részét tette a földdel egyenlővé, a várral, a Szt. Sebaldus-templommal és a városi erődrendszer több tornyával együtt.
1945-ben a nagyszabású támadások irgalmatlanul folytatódtak, mindenek előtt az 1945. január 2-i emelendő ki, mikor 100 négyzetméterre 38 t bomba jutott.
A támadások során a várból elsőként az ötszögű torony és a várnagyi épület semmisült meg. Ezt követte a Walpurgis-kápolna és az Ottmars-kápolna valamint a vár adminisztrációs épületének az elpusztítása.
Végezetül leégtek a császári versenyistállók, összeomlott a Kútház és az Asszonyház. Nürnberg történelmi épületeinek 93 százalékát döntötték romba.
A szövetségesek összesen 13 807 t bombát dobtak le a városra, melyeknek 6369 ember esett áldozatul.
