München jelentős ipari központként és közlekedési csomópontként szintén a szövetséges bombázó kötelékek fontos célpontjának számított.
A várost a háború folyamán számos alkalommal támadták, habár más nagyvárosokkal ellentétben a csapások eléggé későn kezdődtek.
Különösen kiemelendők az alábbi dátumok:
1942. szeptember 20.
1943. március 10.
1943. szeptember 7.
1943. október 2.
1944. július 11.
1944. július 13.
1944. július 16.
1944. július 19.
1944. november 26.
1945. január 7./8.
1944. nyarától kezdődően a támadások felerősödtek. Csupán júliusban az amerikai légierő hét támadásban egy millió gyújtóbombát dobott le Münchenre.
A bombázó kötelékeknek ekkor már nem volt szükségük hosszú berepülési útvonalra, ettől az időponttól fogva Olaszországból indultak.
1943. folyamán a támadások már viszonylag hevesek voltak, a romok alá temetett emberek mentése gyakran három napig is eltartott, mivel a mentéshez használt gépeket a nagy hőség miatt nem lehetett használni.
1943. november elején olyan értékes kulturális értékek semmisültek meg, mint a bajor állami könyvtár, a nemzeti színház és tizennyolc védett műemlék-templom.
Elpusztított barokk építészet
Olyan fontos szociális intézmények is elpusztultak, mint egy gyermekmenhely, a városi árvaház, a vakok intézete és hét idősotthon.
Mindenesetre a legsúlyosabb károk szinte a háború végén következtek be.
1945. január 7-én és 8-án két hullámban több mint 2000 t bombát dobtak le célirányosan a belvárosra. Egy hasonló masszív légitámadás 1945. január 19-én 505 embert ölt meg.
Ennek során további kultúrtörténetileg értékes épület és kultúrkincs vált romhalmazzá, köztük a Miasszonyunk temploma.
A várost összesen 73 támadás érte.
