Nyugat-Poroszország, Posen és Danzig

Nyugat-Poroszországból és Posenből 736 000 embernek kellett elmenekülnie, akik közül ennek során 117 000 vesztette életét.

Ebben a tartományban egykoron 763 000 német élt.

Fontosabb városok:

Danzig, Posen, Birnbaum, Bromberg, Dirschau, Graudenz, Hohensalza, Kolmar, Kulm, Löbau, Schwetz, Strasburg, Thorn, Wirsitz és Zempelburg

Danzig, az egykori német város (ma Gdanszk, Lengyelország)

Nyugat-Poroszország, Posen és Danzig dióhéjban

Nyugat-Poroszország területe majdnem akkora, mint Svájcé, és Danzig szabad város mérete Luxemburgéval hasonlítható össze.

A nyugatporosz és poseni tartomány 1922 és 1938 között szövetségben állt a Német Birodalommal. Határai több ízben módosultak:

A Schneidemühl körüli terület 1919-ig Nyugat-Poroszország részét képezte; 1920-ban Kelet-Poroszországhoz került, 1939-ben Nyugat-Poroszországhoz és Posenhez, majd Pomeránia tartományhoz.

A Meseritz körüli vidék 1919-ig szintén Posen részét képezte; 1938-ban Nyugat-Poroszországhoz és Posenhez került, majd betagozódott Brandenburg tartományba.

Fraustadt körzete 1919-ig szintén Posenhez tartozott; 1938-ban Nyugat-Poroszországhoz és Posenhez került, majd Szilézia tartomány része lett.

Danzig

Nyugat-Poroszország és Posen története

i.e. 4. évszázad
Első betelepülések nyomai.

i.e. 0
Germán törzsek betelepülése.

997
Danzig első említése

1225
Mazóviai Konrád herceg a Kulmer Földet a Német Lovagrendnek adományozta.

1226
II. Frigyes császár a Rimini Aranybullában megerősíti, hogy a Kulmer Föld és a meghódítandó Poroszföld a Német Lovagrendet illetik.

1234
IX. Gergely pápa a Rieti Aranybullában a rend földjeit a Szentszék oltalma alá helyezte.

1309
Marienburg a Német Rend nagymesterének székhelyévé lesz.

1772
A nyugatporosz tartomány megalakulása.
II. (Nagy) Frigyest porosz királlyá koronázzák.

1793
Danzig és Thorn Nyugat-Poroszországhoz kerül.

1807-1813 Francia időszak
Danzig a Tilsiti Béke által szabad várossá lesz, francia kormányzó alatt.

1815
A Bécsi Kongresszuson megerősítik Nyugat-Poroszország Porosz Királysághoz való tartozását, Danzig fővárossal.

1919
Versaillesi diktátum: Nyugat-Poroszország négy kerülete az 1920-as népszavazás eredményeképpen a Birodalom része marad, a maradék Nyugat-Poroszországot és az egész poseni területet Lengyelország kapta meg, Danzig szabad város lesz. Közel egy millió ember hagyta el az átengedni kényszerült zónát.

1939
A Danzig-nyugatporosz birodalmi gau [kerület] létrehozása.

1945
600 000 német menekülése és elűzése nyugatporosz és poseni hazájából.

Nyugat-Poroszország, Posen és Danzig – menekülés 02

Menekülés és elűzetés

Nyugat-Poroszországot és a keleti Warthegaut elsőként érte az 1945. januári nagy szovjet offenzíva.

E területek számos lakója próbált meg nyugati irányba vagy Sziléziába menekülni.

Azonban a Vörös Hadsereg olyan sebesen nyomult előre, hogy már februárban Nyugat-Poroszország és Warthegau nagy része megszállás alá került.

Emiatt menekülésre már aligha volt mód. Egyedül a danzigi térségből sikerült többeknek a Balti-tengeren át hajóval elmenekülni.

A hátramaradottak, legtöbbször öregek, betegek, asszonyok és gyermekek ki voltak szolgáltatva a megszállók kegyetlenkedéseinek, akik gátlástalanul fosztogattak, gyilkoltak és erőszakoltak.

A munkaképes férfiakat és nőket kényszermunkára hurcolták.

Sokakat - ahogy éppen voltak, rendes cipő vagy kabát nélkül - a Visztula felé hajtották. Legtöbbnek ez volt az utolsó útja.

Másokat - 600 000 németet - tervszerűen elűztek nyugatporosz és poseni hazájából.

117 000 halott

Nyugat-Poroszország, Posen és Danzig
jelentős személyiségei