
Kassel városának kiterjedt ipari létesítményei váltak végzetévé, például a Fieseler Repülőgépművek, tankgyártó üzemek és mozdonygyárak miatt.
Ennek megfelelően a várost gyakran érte bombatámadás, különösen 1941. szeptember 9-én
1942. augusztus 27./28-án
1943. október 4-én
1943. október 22./23-án
1944. szeptember 22-én
1944. október 2-án
Más városokkal összehasonlítva minden légicsapás a kezdetektől fogva viszonylag súlyos volt.
A második támadás 569 géppel és 4 160 000 gyújtóbombával különösen végzetesnek bizonyult.
Két nagy támadásnál, 1943. október 4-én és október 22-én, összesen 3500 t bombát dobtak le.
Gigantikus tűzvihar által gyakorlatilag a teljes, nagyrészt favázas házakból álló, városmag megsemmisült. A belváros minden tízedik lakosa életét vesztette.
1944. szeptember 22-én és október 2-án közel 3000 t bombával a maradék romokat is a földdel tették egyenlővé.
Itt kell megemlíteni az
Eder folyó völgyzáró gátjai elleni légicsapást:
A Kasseltől 35 km-re lévő völgyzáró gátak - a Möhne és a Sorpe völgyzáró gátjaival együtt - azért kerültek a brit bombázók célkeresztjébe, mivel a gátszakadás által előidézett áradással sok embert kívántak elpusztítani. E speciális bevetésre a Királyi Légierő 617. sz. repülőszázadát jelölték ki.
A külön erre a célra kifejlesztett kúpalakú bombák egyenként 3 t robbanóanyagot tartalmaztak. Megfelelő repülési szögben és 350 km/óra sebesség mellett kellett ledobni őket a vízfelület fölött, hogy laposan dobott kőhöz hasonlóan a vízfelület tetején haladjanak céljuk felé. Csupán ily módon ugorhatták át a bombák és torpedók kivédésére elhelyezett hálókat. Ezt követően a speciális bombáknak röviddel a völgyzáró gát fala előtt el kellett süllyedniük és ott felrobbanniuk, hogy a robbanás keltette víznyomás révén széles rést üssenek a gátfalba.

Az "ugráló" bomba elvének animációja
A rendkívül bonyolult eljárást sokáig gyakorolták Angliában egy tavon.
1943. május 16-áról 17-ére virradó éjszakán a 18 berepülő gép közül háromnak sikerült a helyes repülési irány. A gátfal szétrobbant és a felduzzasztott 200 millió köbméter víz óriási árhullámmal elárasztotta a völgyet. A halálos áradat 9 méter magas volt és az Eder völgyén át Kasselig hömpölyögve minden elpusztított maga előtt. Öt települést öntött el, 1200 ember fulladt meg az árban, köztük Neheim-Hüsten városka 800 lakosa valamint több száz idegenmunkás.

Még hetekkel e borzalmas esemény után is kerültek elő holtestek az iszaptömeg alól.
A GÁTAK ELLENI TÁMADÁS A SAJTÓ TÜKRÉBEN
National Zeitung (Berlin):

Neue Zürcher Zeitung (1):

Neue Zürcher Zeitung (2):

The Times (1):

The Times (2):







