NÉMET SORSTRAGÉDIA
Németország második világháborús veszteségei


Pomeránia


● ● ●



Pomerániából 1 762 000 embernek kellett elmenekülnie, akik közül ennek során 330 000 vesztette életét.

Ebben a tartományban egykoron 1 956 000 német élt 2314 helységben.


Fontosabb városok:

Stettin, Arnswalde, Belgard, Bütow, Deutsch-Krone, Köslin, Kolberg, Lauenburg, Neustettin, Schlawe, Schlochau, Schneidemühl, Stargard, Stolp és Swinemünde



Pomeránia békeidőben


Pomeránia dióhéjban

Igazgatási főváros: Stettin
Területe: 30 120 km²
Lakosainak száma: 1 684 125 (1905)
Közigazgatási kerületek: Stettin, Stralsund, Köslin

Pomeránia területe nagyobb, mint Belgiumé.

Pomeránia tartomány 1938-ban nagyobbá vált:

A Driesen körüli körzetet leválasztották Brandenburgról és Pomerániához csatolták.

A Schneidemühl körüli körzetet Posen-Nyugat-Poroszország (egykori Posen) Pomerániának adta át.

A Schlochau körüli körzetet leválasztották Posen-Nyugat-Poroszországról (egykori Nyugat-Poroszország) és Pomerániához rendelték.

Pomeránia német és lengyel része közötti határt 1945 óta az Odera folyó képezi.



Stettin


Pomeránia története

i.e. 1200
A vandál germán néptörzs betelepülése.

i.e. 5. évszázad
A népvándorlások során a vandálok dél felé vonultak és helyükre keleti népek jöttek.

975
A piasztok meghódítják Pomerániát.

1164
A szász Oroszlán Henrik Pomeránia hűbérurává lesz.

1185
Pomerániát elfoglalják a dánok.
1227-ben visszakerül a Német Birodalomhoz.

1625
Pomerániát a harmincéves háború folyamán Wallenstein csapatai és a svédek felváltva fosztogatják.

1630
Pomeránia Svédország részévé válik.

1648
A vesztfáliai békeszerződés Pomerániát a Brandenburghoz kerülő Hátsó-Pomerániára és a Svédországnál maradó Elő-Pomerániára osztja.

1721
A Nagy Északi Háború végét követően Elő-Pomeránia déli része visszakerül Poroszországhoz.

1815
Elő-Pomeránia északi része, Rügen szigettel együtt, ismét porosz kézre kerül.

1945
1 432 000 német menekülése és elűzése pomerániai hazájából.




Menekülés és elűzetés

Pomerániát - Kelet-Poroszországhoz hasonlóan - a Vörös Hadsereg páncélosok északnyugati irányba egészen a Balti-tengerig való előrenyomulásával elvágta a Birodalom többi részétől. Emiatt az emberek már csak északi irányba menekülhettek a Balti-tenger partjára - Kolberg hanza- és kikötővárosba, amely annak idején oly bátran védte magát Napóleon seregeivel szemben. Ahogy a hurok egyre szorosabbá vált és elterjedt a híre a szovjet hadsereg brutalitásának, a gyógyszerészeknek 1945. március 7-én javasolták, hogy a nőknek kérésükre recept nélkül is adjanak ki mérget.

1945. március és május között az előretörő Vörös Hadsereg elől menekülő pomerániai civilek tízezrei vesztették életüket.

Két front közé szorulva gránátok tépték széjjel testüket, tankok gázoltak keresztül rajtuk és mélyen repülő gépekről géppuskázták le őket.

A megszállt területeken káosz, erőszak és anarchia uralkodott, fosztogatástól, agyonlövéstől, elhurcolástól és megerőszakolástól kisérve.

Összesen 1 400 000 németet űztek el vadállati módon pomerániai hazájából.

330 000 halott


● ● ●

Pomeránia
jelentős személyiségei





Ernst Moritz
Arndt - Schoritz (Rügen), 1769-1860, író és politikus



Rudolf
Clausius - Köslin, 1822-1888, fizikus



Paul
Dahlke - Groß Streitz, 1904-1984, színész



Hans
Delbrück - Bergen a.R., 1848-1929, történész



Alfred
Döblin - Stettin, 1878-1957, író



Hans
Fallada - Greifswald, 1893-1947, író



Caspar David
Friedrich - Greifswald, 1774-1840, festő



Heinrich
George - Stettin, 1893-1946, színész



Hedwig
Lachmann - Stolp, 1865-1918, költő és író



Fritz
Lenz - Pflugrade, 1887-1976, humángenetikus



Otto
Lilienthal - Anklam, 1849-1896, mérnök, a repülés úttörője



Philipp Otto
Runge - Wolgast, 1777-1810, festő



Christian Friedrich
Scherenberg - Stettin, 1798-1881, költő



Heinrich
von Stephan - Stolp, 1831-1897, a porosz államtanács tagja



Manfred
Stolpe - Stettin, 1936-2019, politikus




Carlo
von Tiedemann - Stargard, 1943-, színész és moderátor



Rudolf
Virchow - Schivelbein, 1821-1902, anatómus, antropológus



Georg
Wertheim - Stralsund, 1856-1939, vállalkozó



Friedrich
von Wrangel gróf - Stettin, 1784-1877, vezértábornagy



Klausjürgen
Wussow - Cammin, 1929-2007, színész

Copyright © Lőrincz-Véger Gábor - Minden jog fenntartva.