Nürnberg a birodalmi
pártnapok városa volt, ezért szétrombolása a
szövetségesek számára fontos pszichológiai jelentőséggel
bírt.
Emellett Nürnberg
térségében jelentős ipari üzemek is elhelyezkedtek.
Azonban a támadások célja, melyekre az alábbi
időpontokban került sor, legfőképpen a régi császárváros
volt a várral és középkori házaival egyetemben:
1942.
augusztus 29.
1943. február 26.
1943. március 9.
1943. augusztus 28.
1944. március
30./31.
1944. október 3.
1945. január 2.
1945. február 20.
1945. március 16.
1945. április 5.
A nürnbergi óváros
középkorból megmaradt szűk kacskaringós utcácskáival és
öreg favázas házaival taplóként égett és szinte teljesen
megsemmisült.
6 369 halott
A 40 protestáns
templomból 30 vált romhalmazzá.
Albrecht Dürer
jellegzetes háza is a lángok martalékává lett.
Az 1944. március
30./31-i, 795 repülőgéppel és 2500 t bombával
végrehajtott, támadás különösen súlyos volt.
Összesen 61 000
otthon, a város lakásállományának kereken 50 százaléka,
pusztult el.
Számos történelmileg
jelentős épület és értékes kultúrkincs veszett el
mindörökre.

Amerikai légiakna
Az 1944. október
3-án bekövetkező légicsapás a történelmi óváros
legrégebbi részét tette a földdel egyenlővé, a várral, a
Szt. Sebaldus-templommal és a városi erődrendszer több
tornyával együtt.
1945-ben a
nagyszabású támadások irgalmatlanul folytatódtak,
mindenek előtt az 1945. január 2-i emelendő ki, mikor
100 négyzetméterre 38 t bomba jutott.
A támadások során a
várból elsőként az ötszögű torony és a várnagyi épület
semmisült meg. Ezt követte a Walpurgis-kápolna és az
Ottmars-kápolna valamint a vár adminisztrációs
épületének az elpusztítása.
Végezetül leégtek a
császári versenyistállók, összeomlott a Kútház és az
Asszonyház. Nürnberg történelmi épületeinek 93
százalékát döntötték romba.
A szövetségesek
összesen 13 807 t bombát dobtak le a városra, melyeknek
6369 ember esett áldozatul.
Az egyik
halott-nyilvántartásból
|