Német sorstragédia

Kassel

 

<-- KEZDŐLAP | <-- TERRORBOMBÁZÁS

 

 

 


 

Kassel városának kiterjedt ipari létesítményei váltak végzetévé, például a Fieseler Repülőgépművek, tankgyártó üzemek és mozdonygyárak miatt.

 

Ennek megfelelően a várost gyakran érte bombatámadás, különösen

1941. szeptember 9-én

1942. augusztus 27./28-án

1943. október 4-én

1943. október 22./23-án

1944. szeptember 22-én

1944. október 2-án

 

Más városokkal összehasonlítva minden légicsapás a kezdetektől fogva viszonylag súlyos volt.

A második támadás 569 géppel és 4 160 000 gyújtóbombával különösen végzetesnek bizonyult.

 

Két nagy támadásnál, 1943. október 4-én és október 22-én, összesen 3500 t bombát dobtak le.

 

Gigantikus tűzvihar által gyakorlatilag a teljes, nagyrészt favázas házakból álló, városmag megsemmisült. A belváros minden tízedik lakosa életét vesztette.

 

13 000 halott

 

1944. szeptember 22-én és október 2-án közel 3000 t bombával a maradék romokat is a földdel tették egyenlővé.

 

 

Itt kell megemlíteni az

Eder folyó völgyzáró gátjai elleni légicsapást:

 

A Kasseltől 35 km-re lévő völgyzáró gátak - a Möhne és a Sorpe völgyzáró gátjaival együtt - azért kerültek a brit bombázók célkeresztjébe, mivel a gátszakadás által előidézett áradással sok embert kívántak elpusztítani. E speciális bevetésre a Királyi Légierő 617. sz. repülőszázadát jelölték ki.

 

A külön erre a célra kifejlesztett kúpalakú bombák egyenként 3 t robbanóanyagot tartalmaztak. Megfelelő repülési szögben és 350 km/óra sebesség mellett kellett ledobni őket a vízfelület fölött, hogy laposan dobott kőhöz hasonlóan a vízfelület tetején haladjanak céljuk felé. Csupán ily módon ugorhatták át a bombák és torpedók kivédésére elhelyezett hálókat. Ezt követően a speciális bombáknak röviddel a völgyzáró gát fala előtt el kellett süllyedniük és ott felrobbanniuk, hogy a robbanás keltette víznyomás révén széles rést üssenek a gátfalba.

 

 

Az "ugráló" bomba elvének animációja

 

A rendkívül bonyolult eljárást sokáig gyakorolták Angliában egy tavon.

 

1943. május 16-áról 17-ére virradó éjszakán a 18 berepülő gép közül háromnak sikerült a helyes repülési irány. A gátfal szétrobbant és a felduzzasztott 200 millió köbméter víz óriási árhullámmal elárasztotta a völgyet. A halálos áradat 9 méter magas volt és az Eder völgyén át Kasselig hömpölyögve minden elpusztított maga előtt. Öt települést öntött el, 1200 ember fulladt meg az árban, köztük Neheim-Hüsten városka 800 lakosa valamint több száz idegenmunkás.

 

 

Még hetekkel e borzalmas esemény után is kerültek elő holtestek az iszaptömeg alól.

 

 

A gátak elleni támadás a sajtó tükrében

 

National Zeitung (Berlin):

 

Neue Zürcher Zeitung (1):

 

Neue Zürcher Zeitung (2):

 

The Times (1):

 

The Times (2):