Német sorstragédia

Heilbronn

 

<-- KEZDŐLAP | <-- TERRORBOMBÁZÁS

 

 


 

Mint egykori birodalmi főváros, Heilbronn megszámlálhatatlan építészeti műemlékkel büszkélkedhetett a reneszánsz, a későgótika és a rokokó korából.

 

Az első támadás 1944. szeptember 10-én következett be - nem direkt tervezés eredményeképpen, hanem az időjárási helyzet alakulása miatt a günzburgi repülőgépgyár helyetti másodlagos célpontként. A rendező pályaudvar és a belváros egy része sérült meg súlyosan. Ez azonban csak előjátéka volt egy sokkal borzalmasabb katasztrófának.

 

1944. december 4-én érte a második nagy támadás Heilbronn lakóit. A kisvárosnak nem volt jelentős ipara, csupán mezőgazdasággal és borászattal foglalkozott. Az egyedüli cél minél több ember megölése lehetett.

 

A város légvédelmi óvóhelyekkel sem rendelkezett, csupán az ódon favázas házak gyenge szerkezetű pincéi szolgálhattak némi menedékül.

 

A gyújtóbombák a szűk utcákban óriási lángtengert keltettek, amely öt négyzetkilométeres területen pusztította el a régi középkori várost.

 

6 500 halott

 

A hőség és füst gyilkos vegyületet alkotott. Ezrek égtek össze a felismerhetetlenségig. Sokan a pincékben vesztették életüket szénmonoxid-mérgezésben.

 

A város 80 százaléka teljesen megsemmisült. A lakosság számarányához viszonyítva Heilbronn a második legnagyobb emberveszteséget szenvedte el a lerombolt városok között: minden ezer lakosából 91 lelte halálát a légicsapások következtében.