Német sorstragédia

Nyugat-Poroszország, Posen, Danzig

 

<-- KEZDŐLAP | <-- MENEKÜLÉS ÉS ELŰZETÉS

 

 

 

 

Nyugat-Poroszországból és Posenből 736 000 embernek kellett elmenekülnie, akik közül ennek során 117 000 vesztette életét.

 

Ebben a tartományban egykoron 763 000 német élt.

Fontosabb városok:

Danzig, Posen, Birnbaum, Bromberg, Dirschau, Graudenz,

Hohensalza, Kolmar, Kulm, Löbau, Schwetz, Strasburg, Thorn,

Wirsitz és Zempelburg

 

Danzig, az egykori német város (ma Gdanszk, Lengyelország)

 

Nyugat-Poroszország, Posen és Danzig dióhéjban

 

Nyugat-Poroszország területe majdnem akkora, mint Svájcé, és Danzig szabad város mérete Luxemburgéval hasonlítható össze.

 

A nyugatporosz és poseni tartomány 1922 és 1938 között szövetségben állt a Német Birodalommal. Határai több ízben módosultak:

 

A Schneidemühl körüli terület 1919-ig Nyugat-Poroszország részét képezte; 1920-ban Kelet-Poroszországhoz került, 1939-ben Nyugat-Poroszországhoz és Posenhez, majd Pomeránia tartományhoz.

 

A Meseritz körüli vidék 1919-ig szintén Posen részét képezte; 1938-ban Nyugat-Poroszországhoz és Posenhez került, majd betagozódott Brandenburg tartományba.

 

Fraustadt körzete 1919-ig szintén Posenhez tartozott; 1938-ban

Nyugat-Poroszországhoz és Posenhez került, majd Szilézia tartomány része lett.

 

Danzig

 

 Nyugat-Poroszország és Posen története

 

i.e. 4. évszázad

Első betelepülések nyomai.

 

i.e. 0

Germán törzsek betelepülése.

 

997

Danzig első említése

 

1225

Mazóviai Konrád herceg a Kulmer Földet a Német Lovagrendnek adományozta.

 

1226

II. Frigyes császár a Rimini Aranybullában megerősíti, hogy a Kulmer Föld és a meghódítandó Poroszföld a Német Lovagrendet illetik.

 

1234

IX. Gergely pápa a Rieti Aranybullában a rend földjeit a Szentszék oltalma alá helyezte.

 

1309

Marienburg a Német Rend nagymesterének székhelyévé lesz.

 

1772

A nyugatporosz tartomány megalakulása.

II. (Nagy) Frigyest porosz királlyá koronázzák.

 

1793

Danzig és Thorn Nyugat-Poroszországhoz kerül.

 

1807-1813 Francia időszak

Danzig a Tilsiti Béke által szabad várossá lesz, francia kormányzó alatt.

 

1815

A Bécsi Kongresszuson megerősítik Nyugat-Poroszország Porosz Királysághoz való tartozását, Danzig fővárossal.

 

1919

Versaillesi diktátum: Nyugat-Poroszország négy kerülete az 1920-as népszavazás eredményeképpen a Birodalom része marad, a maradék Nyugat-Poroszországot és az egész poseni területet Lengyelország kapta meg, Danzig szabad város lesz. Közel egy millió ember hagyta el az átengedni kényszerült zónát.

 

1939

A Danzig-nyugatporosz birodalmi gau [kerület] létrehozása.

 

1945

600 000 német menekülése és elűzése nyugatporosz és poseni hazájából.

  

 

 

Menekülés és elűzetés

 

Nyugat-Poroszországot és a keleti Warthegaut elsőként érte az 1945. januári nagy szovjet offenzíva.

 

E területek számos lakója próbált meg nyugati irányba vagy Sziléziába menekülni.

 

Azonban a Vörös Hadsereg olyan sebesen nyomult előre, hogy már februárban Nyugat-Poroszország és Warthegau nagy része megszállás alá került.

 

Emiatt menekülésre már aligha volt mód. Egyedül a danzigi térségből sikerült többeknek a Balti-tengeren át hajóval elmenekülni.

 

A hátramaradottak, legtöbbször öregek, betegek, asszonyok és gyermekek ki voltak szolgáltatva a megszállók kegyetlenkedéseinek, akik gátlástalanul fosztogattak, gyilkoltak és erőszakoltak.

 

A munkaképes férfiakat és nőket kényszermunkára hurcolták.

 

Sokakat - ahogy éppen voltak, rendes cipő vagy kabát nélkül - a Visztula felé hajtották. Legtöbbnek ez volt az utolsó útja.

 

Másokat - 600 000 németet - tervszerűen elűztek nyugatporosz és poseni hazájából.

  

117 000 halott

 

   

 

Nyugat-Poroszország, Posen és Danzig jelentős személyiségei

 

Híres nevek: tudja még valaki, honnan származnak?

 

Emil Adolf von Behring - Hansdorf, 1854-1917, orvos és bakteriológus

 

Wernher von Braun - Wirsitz, 1912-1977, fizikus

 

 

Günter Grass - Danzig-Langfuhr, 1927-, író és grafikus

 

Johannes Hevelius - Danzig, 1611-1687, asztronómus, az ingaóra feltalálója

 

Paul von Hindenburg - Posen, 1847-1934, birodalmi elnök

 

Klaus Kinski - Zoppot, 1926-1991, színész

 

Nikolaus Kopernikus - Thorn, 1473-1543, asztronómus és kanonok

 

Walter Leistikow - Bromberg, 1865-1908, festő

 

Hermann Löns - Kulm, 1866-1914, költő

 

Erich Ludendorff - Kruszewnia, 1865-1937, hadvezér

 

Dorothea von Montau - Montau,

1347-1394, misztikus és szent

 

Walther Nernst - Briesen,

1864-1941, kémikus, fizikus, Nobel-díjas

 

Andreas Schlüter - Danzig,

1664-1714, szobrász és építőmester

 

Arthur Schopenhauer - Danzig, 1788-1860, filozófus

 

Kurt Schumacher - Kulm,

1895-1952, politikus