Szudétaföld, Cseh- és Morvaország

Szudétaföldről valamint Cseh- és Morvaországból 3 273 000 lakost űztek el otthonukból, akik közül a menekülés során 273 000 ember vesztette életét.

Ezeken a területeken egykoron 3 474 000 szudétanémet élt 674 helységben.

Legfontosabb városai:

Reichenberg, Aussig, Brünn, Brüx, Eger, Gablonz, Karlsbad,

Leitmeritz, Marienbad, Olmütz, Teplitz-Schönau, Tetschen,

Trautenau, Troppau és Znaim

Szudétaföld, Cseh- és Morvaország dióhéjban

Szudétaföld Cseherdővel és Dél-Morvaországgal együtt nagyobb volt, mint Hessen és a Saar-vidék együttesen.

A Habsburg Birodalomhoz tartozó Német-Csehország németül beszélő többsége révén vezető szerepet játszott a lakosságon belül.

Az első világháborút követően ez a helyzet megváltozott az új csehszlovák állam megalapításával.

A cseh és szlovák népcsoporton belül hirtelen kisebbséggé lettek, tekintélyes - 3,5 milliós - számarányuk ellenére.

Ezt azonban a cseh- és morvaországi németség nem akarta elfogadni és követelték német Ausztriához való csatolásukat. Ezt azonban a szövetségesek elutasították.

Ezt követte a szudétaválság, a Müncheni Egyezmény és 1938. októberében a Nagynémet Birodalomhoz való csatolás.

Visszatérés az anyaországhoz ^{[nincs hang]}

A Vörös Hadsereg csapatainak bevonulását követően azonnal megkezdődött a német lakosság lemészárlása és kényszer-kitelepítése, fosztogatástól, erőszaktól és lincseléstől kisérve.

Brünn

Szudétaföld története

Időszámításunk előtt

Germán törzsek betelepülése, Marbod Birodalma, lakosság csökkenése a népvándorlás során.

A 6. évszázadig

Keleti törzsek betelepülése.

805

Nagy Károly hadjárata a csehek ellen.

1198

I. Ottokár Csehországra örökletes királyi méltóságot és Morvaországra felségjogot kap.

12. évszázad

Nagyszámú német szerzetes érkezik az országba, kolostorokat alapít és nagy birtokokon gazdálkodik.

1278

A Mars-mezei csata és a Habsburg-uralom kiépítése Cseh- és Morvaországban.

1346

IV. Károly császár 1346-ban az "arany" Prágát német fővárossá teszi, 1348-ban megalapítja az első német egyetemet és a birodalmi jelképeket a Prága melletti Karlstein várában őrzik.

1618-1648 huszita háborúk

A Prágai Defenesztráció 1618-ban elindítja a harmincéves háborút.

1814-1815

Bécsi Kongresszus. A Szudétaföld 1914-ig Ausztria-Magyarország része.

1917

"Csehszlovákia" első tervezése szövetséges körökben, Ausztriával, Bajorországgal, Sziléziával, Brandenburggal és Szászországgal szembeni területi követelésekkel.

1918

A Duna menti monarchia széthullása és Csehszlovákia megalapítása. A szudétanémetek német Ausztriához akarnak csatlakozni.

1918/1919

A cseh hadsereg megszállja a szudétanémet területeket. A német-cseh tartományi kormány feloszlatása, a szudétanémetek elnyomása.

1938

Négyhatalmi konferencia, melynek eredményeképpen a Szudétaföld Németország részévé lesz.

1945

3 000 000 német hazájából való menekülése és elűzetése.

A kitelepítetteket horogkereszttel jelölték meg...

Menekülés és elűzetés

Közvetlenül a Vörös Hadsereg Cseh- és Morvaországba való bevonulását követően megkezdődött a német lakosság vadállati módon való elűzése.

Ezáltal a győztes szövetséges hatalmakat kész tények elé akarták állítani.

Atrocitások a német kisebbséggel szemben ^{[nincs hang]}

Az elűzést lincselés, tömeges kivégzések, brutális erőszak, a nők megbecstelenítése kísérte, úgy a szovjet megszállók mint a cseh lakosság részéről. A csehek kegyetlenül és gyűlölködve vetették magukat a védtelen németekre.

Cseh lakosok a bevonuló amerikaiakat üdvözlik, lábaiknál egy agyonvert német

Ismert az úgynevezett "brünni halálmenet", mikor 26 000 asszonyt, gyermeket és öreget gyalog hajtottak az osztrák határig. Százak haltak meg a kimerültségtől és kiszáradástól.