
Szudétaföldről
valamint Cseh- és Morvaországból 3 273 000 lakost űztek
el otthonukból, akik közül a menekülés során 273 000
ember vesztette életét.
Ezeken a területeken
egykoron 3 474 000 szudétanémet élt 674 helységben.
Legfontosabb
városai:
Reichenberg, Aussig,
Brünn, Brüx, Eger, Gablonz, Karlsbad,
Leitmeritz,
Marienbad, Olmütz, Teplitz-Schönau, Tetschen,
Trautenau, Troppau
és Znaim
Szudétaföld, Cseh-
és Morvaország
dióhéjban
Szudétaföld
Cseherdővel és Dél-Morvaországgal együtt nagyobb volt,
mint Hessen és a Saar-vidék együttesen.
A Habsburg
Birodalomhoz tartozó Német-Csehország németül beszélő
többsége révén vezető szerepet játszott a lakosságon
belül.
Az első világháborút
követően ez a helyzet megváltozott az új csehszlovák
állam megalapításával.
A cseh és szlovák
népcsoporton belül hirtelen kisebbséggé lettek,
tekintélyes - 3,5 milliós - számarányuk ellenére.
Ezt azonban a cseh-
és morvaországi németség nem akarta elfogadni és
követelték német Ausztriához való csatolásukat. Ezt
azonban a szövetségesek elutasították.
Ezt követte a
szudétaválság, a Müncheni Egyezmény és 1938. októberében a
Nagynémet Birodalomhoz való csatolás.
Visszatérés az
anyaországhoz [nincs hang]
A Vörös Hadsereg
csapatainak bevonulását követően azonnal megkezdődött a
német lakosság lemészárlása és kényszer-kitelepítése,
fosztogatástól, erőszaktól és lincseléstől kisérve.

Brünn
Szudétaföld
története
Időszámításunk
előtt
Germán törzsek
betelepülése, Marbod Birodalma, lakosság csökkenése a
népvándorlás során.
A 6. évszázadig
Keleti törzsek
betelepülése.
805
Nagy Károly
hadjárata a csehek ellen.
1198
I. Ottokár
Csehországra örökletes királyi méltóságot és
Morvaországra felségjogot kap.
12. évszázad
Nagyszámú német
szerzetes érkezik az országba, kolostorokat alapít és
nagy birtokokon gazdálkodik.
1278
A Mars-mezei csata
és a Habsburg-uralom kiépítése Cseh- és Morvaországban.
1346
IV. Károly császár
1346-ban az "arany" Prágát német fővárossá teszi,
1348-ban megalapítja az első német egyetemet és a
birodalmi jelképeket a Prága melletti Karlstein várában
őrzik.
1618-1648
huszita háborúk
A Prágai
Defenesztráció 1618-ban elindítja a harmincéves háborút.
1814-1815
Bécsi Kongresszus. A
Szudétaföld 1914-ig Ausztria-Magyarország része.
1917
"Csehszlovákia" első
tervezése szövetséges körökben, Ausztriával,
Bajorországgal, Sziléziával, Brandenburggal és
Szászországgal szembeni területi követelésekkel.
1918
A Duna menti
monarchia széthullása és Csehszlovákia megalapítása. A
szudétanémetek német Ausztriához akarnak csatlakozni.
1918/1919
A cseh hadsereg
megszállja a szudétanémet területeket. A német-cseh
tartományi kormány feloszlatása, a szudétanémetek
elnyomása.
1938
Négyhatalmi
konferencia, melynek eredményeképpen a Szudétaföld
Németország részévé lesz.
1945
3 000 000 német
hazájából való menekülése és elűzetése.






A kitelepítetteket
horogkereszttel jelölték meg...
Menekülés és
elűzetés
Közvetlenül a Vörös
Hadsereg Cseh- és Morvaországba való bevonulását
követően megkezdődött a német lakosság vadállati módon
való elűzése.
Ezáltal a győztes
szövetséges hatalmakat kész tények elé akarták állítani.
Atrocitások a német
kisebbséggel szemben [nincs hang]
Az elűzést
lincselés, tömeges kivégzések, brutális erőszak, a nők
megbecstelenítése kísérte, úgy a szovjet megszállók mint
a cseh lakosság részéről. A csehek kegyetlenül és
gyűlölködve vetették magukat a védtelen németekre.

Cseh lakosok a bevonuló
amerikaiakat üdvözlik, lábaiknál egy agyonvert német
Ismert az
úgynevezett "brünni halálmenet", mikor 26 000 asszonyt,
gyermeket és öreget gyalog hajtottak az osztrák határig.
Százak haltak meg a kimerültségtől és kiszáradástól.



A munkaképes német
férfiakat táborokba zárták és kényszermunkára hajtották.
Negyedmillió német
nem élte túl a rajtuk elkövetett erőszakot és borzalmat,
a munkatáborokat.
Több mint 3 millió
szudétanémet vesztette el örökre hazáját.
435 000 halott
Korabeli beszámoló a kitelepítésről
|
|
|
Szudétaföld, Cseh-
és Morvaország
jelentős személyiségei
Híres nevek; ki
van még tudatában szudétanémet származásuknak?

Hellmut
Diwald - Schattau/Dél-Morvaország, 1929-1993, történész

Marie
von Ebner-Eschenbach - Zdislavic/Morvaország, 1830-1916, költő

Sigmund
Freud - Freiberg, 1856-1939, pszichoanalitikus

Kurt
Gödel Gödel - Brünn, 1906-1978, matematikus

Anton
Günther - Gottesgab/Csehország, 1876-1937, tájnyelvi
költő

Franz
Kafka - Prága, 1883-1924, író

Gustav Mahler - Kalischt/Csehország,
1860-1911, zeneszerző

Johann Balthasar
Neumann - Eger, 1687-1753, építőmester

Wilhelm
Pleyer Pleyer - Eisenhamm/Egerl., 1901-1974, író

Ferdinand
Porsche - Maffersdorf/Csehország, 1875-1951,
feltaláló

Rainer Maria
Rilke
- Prága,
1875-1926, költő

Herwig Schopper
- Landskron,
1924-, magfizikus

Alois Senefelder
- Prága,
1771-1843, a
kőnyomtatás feltalálója

Adalbert
Stifter
- Oberplan, 1805-1868, költő, festő, pedagógus

Bertha
von Suttner bárónő - Prága, 1843-1914, író
(Nobel-díjas)

Albrecht von
Wallenstein
- Hermanitz, 1583-1634, hadvezér

Franz Werfel
- Prága,
1890-1945, író
|