Német sorstragédia

Szudétaföld, Cseh- és Morvaország

 

<-- KEZDŐLAP | <-- MENEKÜLÉS ÉS ELŰZETÉS

 

 

 

 

Szudétaföldről valamint Cseh- és Morvaországból 3 273 000 lakost űztek el otthonukból, akik közül a menekülés során 273 000 ember vesztette életét.

 

Ezeken a területeken egykoron 3 474 000 szudétanémet élt 674 helységben.

 

 Legfontosabb városai:

Reichenberg, Aussig, Brünn, Brüx, Eger, Gablonz, Karlsbad,

Leitmeritz, Marienbad, Olmütz, Teplitz-Schönau, Tetschen,

Trautenau, Troppau és Znaim

 

  

Szudétaföld, Cseh- és Morvaország dióhéjban

 

Szudétaföld Cseherdővel és Dél-Morvaországgal együtt nagyobb volt, mint Hessen és a Saar-vidék együttesen.

 

A Habsburg Birodalomhoz tartozó Német-Csehország németül beszélő többsége révén vezető szerepet játszott a lakosságon belül.

 

Az első világháborút követően ez a helyzet megváltozott az új csehszlovák állam megalapításával.

 

A cseh és szlovák népcsoporton belül hirtelen kisebbséggé lettek, tekintélyes - 3,5 milliós - számarányuk ellenére.

 

Ezt azonban a cseh- és morvaországi németség nem akarta elfogadni és követelték német Ausztriához való csatolásukat. Ezt azonban a szövetségesek elutasították.

 

Ezt követte a szudétaválság, a Müncheni Egyezmény és 1938. októberében a Nagynémet Birodalomhoz való csatolás.

 

Visszatérés az anyaországhoz [nincs hang]

 

A Vörös Hadsereg csapatainak bevonulását követően azonnal megkezdődött a német lakosság lemészárlása és kényszer-kitelepítése, fosztogatástól, erőszaktól és lincseléstől kisérve.

 

 Brünn

 

 Szudétaföld története

 

Időszámításunk előtt

Germán törzsek betelepülése, Marbod Birodalma, lakosság csökkenése a népvándorlás során.

 

A 6. évszázadig

Keleti törzsek betelepülése.

 

805

Nagy Károly hadjárata a csehek ellen.

 

1198

I. Ottokár Csehországra örökletes királyi méltóságot és Morvaországra felségjogot kap.

 

12. évszázad

Nagyszámú német szerzetes érkezik az országba, kolostorokat alapít és nagy birtokokon gazdálkodik.

 

1278

A Mars-mezei csata és a Habsburg-uralom kiépítése Cseh- és Morvaországban.

 

1346

IV. Károly császár 1346-ban az "arany" Prágát német fővárossá teszi, 1348-ban megalapítja az első német egyetemet és a birodalmi jelképeket a Prága melletti Karlstein várában őrzik.

 

1618-1648 huszita háborúk

A Prágai Defenesztráció 1618-ban elindítja a harmincéves háborút.

 

1814-1815

Bécsi Kongresszus. A Szudétaföld 1914-ig Ausztria-Magyarország része.

 

1917

"Csehszlovákia" első tervezése szövetséges körökben,  Ausztriával, Bajorországgal, Sziléziával, Brandenburggal és Szászországgal szembeni területi követelésekkel.

 

1918

A Duna menti monarchia széthullása és Csehszlovákia megalapítása. A szudétanémetek német Ausztriához akarnak csatlakozni.

 

1918/1919

A cseh hadsereg megszállja a szudétanémet területeket. A német-cseh tartományi kormány feloszlatása, a szudétanémetek elnyomása.

 

1938

Négyhatalmi konferencia, melynek eredményeképpen a Szudétaföld Németország részévé lesz.

 

1945

3 000 000 német hazájából való menekülése és elűzetése.

 

 

 

 

 

 

A kitelepítetteket horogkereszttel jelölték meg...

 

 

Menekülés és elűzetés

 

Közvetlenül a Vörös Hadsereg Cseh- és Morvaországba való bevonulását követően megkezdődött a német lakosság vadállati módon való elűzése.

 

Ezáltal a győztes szövetséges hatalmakat kész tények elé akarták állítani.

 

Atrocitások a német kisebbséggel szemben [nincs hang]

 

Az elűzést lincselés, tömeges kivégzések, brutális erőszak, a nők megbecstelenítése kísérte, úgy a szovjet megszállók mint a cseh lakosság részéről. A csehek kegyetlenül és gyűlölködve vetették magukat a védtelen németekre.

 

Cseh lakosok a bevonuló amerikaiakat üdvözlik, lábaiknál egy agyonvert német

 

Ismert az úgynevezett "brünni halálmenet", mikor 26 000 asszonyt, gyermeket és öreget gyalog hajtottak az osztrák határig. Százak haltak meg a kimerültségtől és kiszáradástól.

 

 

 

 

A munkaképes német férfiakat táborokba zárták és kényszermunkára hajtották.

 

Negyedmillió német nem élte túl a rajtuk elkövetett erőszakot és borzalmat, a munkatáborokat.

 

Több mint 3 millió szudétanémet vesztette el örökre hazáját.

 

435 000 halott

 

 

Korabeli beszámoló a kitelepítésről
 
 
   

 

Szudétaföld, Cseh- és Morvaország jelentős személyiségei

 

Híres nevek; ki van még tudatában szudétanémet származásuknak?

 

 Hellmut Diwald - Schattau/Dél-Morvaország, 1929-1993, történész

 

 Marie von Ebner-Eschenbach - Zdislavic/Morvaország, 1830-1916, költő

 

 Sigmund Freud - Freiberg, 1856-1939, pszichoanalitikus

 

 Kurt Gödel Gödel - Brünn, 1906-1978, matematikus

 

 Anton Günther - Gottesgab/Csehország, 1876-1937, tájnyelvi költő

 

 Franz Kafka - Prága, 1883-1924, író

 

Gustav Mahler - Kalischt/Csehország, 1860-1911, zeneszerző 

 

 Johann Balthasar Neumann - Eger, 1687-1753, építőmester

 

 Wilhelm Pleyer Pleyer - Eisenhamm/Egerl., 1901-1974, író

 

Ferdinand Porsche - Maffersdorf/Csehország, 1875-1951, feltaláló

 

Rainer Maria Rilke - Prága,

1875-1926, költő

 

Herwig Schopper - Landskron,

1924-, magfizikus

 

Alois Senefelder - Prága,

1771-1843, a kőnyomtatás feltalálója

 

 Adalbert Stifter - Oberplan, 1805-1868, költő, festő, pedagógus

 

Bertha von Suttner bárónő - Prága, 1843-1914, író (Nobel-díjas)

 

Albrecht von Wallenstein - Hermanitz, 1583-1634, hadvezér

 

Franz Werfel - Prága,

1890-1945, író