Német sorstragédia

Pomeránia

 

<-- KEZDŐLAP | <-- MENEKÜLÉS ÉS ELŰZETÉS

 

 

 

 

Pomerániából 1 762 000 embernek kellett elmenekülnie, akik közül ennek során 330 000 vesztette életét.

 

Ebben a tartományban egykoron 1 956 000 német élt 2314 helységben.

 

Fontosabb városok:

Stettin, Arnswalde, Belgard, Bütow, Deutsch-Krone, Köslin, Kolberg, Lauenburg, Neustettin, Schlawe, Schlochau, Schneidemühl, Stargard, Stolp és Swinemünde

 

 

 

Pomeránia békeidőben

 

 

Pomeránia dióhéjban

 

Igazgatási főváros: Stettin

Területe: 30 120 km²

Lakosainak száma: 1 684 125 (1905)

Közigazgatási kerületek: Stettin, Stralsund, Köslin

 

Pomeránia területe nagyobb, mint Belgiumé.

 

Pomeránia tartomány 1938-ban nagyobbá vált:

 

A Driesen körüli körzetet leválasztották Brandenburgról és Pomerániához csatolták.

 

A Schneidemühl körüli körzetet Posen-Nyugat-Poroszország (egykori Posen) Pomerániának adta át.

 

A Schlochau körüli körzetet leválasztották Posen-Nyugat-Poroszországról (egykori Nyugat-Poroszország) és Pomerániához rendelték.

 

 Pomeránia német és lengyel része közötti határt 1945 óta az Odera folyó képezi.

 

Stettin

 

 

 Pomeránia története

 

i.e. 1200

A vandál germán néptörzs betelepülése.

 

i.e. 5. évszázad

A népvándorlások során a vandálok dél felé vonultak és helyükre keleti népek jöttek.

 

975

A piasztok meghódítják Pomerániát.

 

1164

A szász Oroszlán Henrik Pomeránia hűbérurává lesz.

 

1185

Pomerániát elfoglalják a dánok.

1227-ben visszakerül a Német Birodalomhoz.

 

1625

Pomerániát a harmincéves háború folyamán Wallenstein csapatai és a svédek felváltva fosztogatják.

 

1630

Pomeránia Svédország részévé válik.

 

1648

A vesztfáliai békeszerződés Pomerániát a Brandenburghoz kerülő Hátsó-Pomerániára és a Svédországnál maradó Elő-Pomerániára osztja.

 

1721

A Nagy Északi Háború végét követően Elő-Pomeránia déli része visszakerül Poroszországhoz.

 

1815

Elő-Pomeránia északi része, Rügen szigettel együtt, ismét porosz kézre kerül.

 

1945

1 432 000 német menekülése és elűzése pomerániai hazájából.

  

 

 

Menekülés és elűzetés

 

Pomerániát - Kelet-Poroszországhoz hasonlóan - a Vörös Hadsereg páncélosok északnyugati irányba egészen a Balti-tengerig való előrenyomulásával elvágta a Birodalom többi részétől. Emiatt az emberek már csak északi irányba menekülhettek a Balti-tenger partjára - Kolberg hanza- és kikötővárosba, amely annak idején oly bátran védte magát Napóleon seregeivel szemben. Ahogy a hurok egyre szorosabbá vált és elterjedt a híre a szovjet hadsereg brutalitásának, a gyógyszerészeknek 1945. március 7-én javasolták, hogy a nőknek kérésükre recept nélkül is adjanak ki mérget.

 

1945. március és május között az előretörő Vörös Hadsereg elől menekülő pomerániai civilek tízezrei vesztették életüket.

 

Két front közé szorulva gránátok tépték széjjel testüket, tankok gázoltak keresztül rajtuk és mélyen repülő gépekről géppuskázták le őket.

 

A megszállt területeken káosz, erőszak és anarchia uralkodott, fosztogatástól, agyonlövéstől, elhurcolástól és megerőszakolástól kisérve.

 

Összesen 1 400 000 németet űztek el vadállati módon pomerániai hazájából.

  

330 000 halott

 

   

 

Pomeránia jelentős személyiségei

 

Híres nevek: tudja még valaki, honnan származnak?

 

Ernst Moritz Arndt - Schoritz (Rügen), 1769-1860, író és politikus

 

Rudolf Clausius - Köslin, 1822-1888, fizikus

 

 

Paul Dahlke - Groß Streitz, 1904-1984, színész

 

Hans Delbrück - Bergen a.R., 1848-1929, történész

 

Alfred Döblin - Stettin, 1878-1957, író

 

Hans Fallada - Greifswald, 1893-1947, író

 

Caspar David Friedrich - Greifswald, 1774-1840, festő

 

Heinrich George - Stettin, 1893-1946, színész

 

Hedwig Lachmann - Stolp, 1865-1918, költő és író

 

Fritz Lenz - Pflugrade, 1887-1976, humángenetikus

 

Otto Lilienthal - Anklam,

1849-1896, mérnök, a repülés úttörője

 

Philipp Otto Runge - Wolgast,

1777-1810, festő

 

Christian Friedrich Scherenberg - Stettin, 1798-1881, költő

 

Heinrich von Stephan - Stolp, 1831-1897, a porosz államtanács tagja

 

Manfred Stolpe - Stettin,

1936-, politikus

 

Carlo von Tiedemann - Stargard,

1943-, színész és moderátor

 

Rudolf Virchow - Schivelbein,

1821-1902, anatómus, antropológus

 

Georg Wertheim - Stralsund,

1856-1939, vállalkozó

 

Friedrich von Wrangel gróf - Stettin, 1784-1877, vezértábornagy

 

Klausjürgen Wussow - Cammin,

1929-2007, színész