Német sorstragédia

Brit és kanadai táborok

 

<-- KEZDŐLAP | <-- FOGOLYTÁBOROK

 

A háború kezdeti szakaszában néhány lelőtt pilótán kívül alig kerültek német katonák angol fogságba.

 

A német légi offenzíva kezdetével ez a szám 1940 végéig körülbelül 4000 főre emelkedett.

 

1941 kezdetétől a britek német hadifoglyaikat az egész Nemzetközösség területén szétterítették.

 

Nagy-Britannián kívül a legnagyobb gyűjtőtáborok mindenek előtt Kanadában, Ausztráliában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában létesültek.

 

Miközben a brit anyaországban 1944. márciusáig csupán 2000 német foglyot őriztek, az 1944. júniusi normandiai invázióval a helyzet egy csapásra megváltozott.

 

1944. végén már 140 000 fogoly volt a brit szigeteken, 390 nagy táborban és 1500 kapcsolt kisebb táborban, melyek az egész országban elszórtan helyezkedtek el.

 

Az afrikai hadtest foglyait közbenső állomást követően a Kairó melletti heluani táborban valamint a Szuez és Izmailia között fekvő Keserű-tavaknál létesített táborban őrizték.

 

Ezek szögesdróttal bekerített óriási homokos területek voltak, kisebb körletekre osztva. A foglyok a nagy hőségben, szűkös ellátás mellett, sátrakban laktak, ahol a rovarok, egerek és patkányok gyakori vendégek voltak.

Ezekből a sivatagi táborokból aztán a foglyokat a világ minden részére szétszórták.

 

Ebben Kanada 1942-ben több mint 12 ezres fogolykontingenssel főszerepet kapott.

 

A foglyokat a Sziklás-hegység lábánál létrehozott Ozada nevű hatalmas sátortáborban koncentrálták.

 

Német hadifoglyok Egyiptomban

 

Német hadifoglyok Angliában

 

 

Német hadifoglyok Kanadában